A hétköznapi beszélgetésekben, sőt olykor nyomtatott cikkekben, gyakran egymás szinonimájaként használjuk a címben szereplő jelzőket, fogalmakat.
De vajon tényleg ugyanazt jelentik?
Ennek járunk most utána eheti bejegyzésünkben.
Zöld energiának azt az energiát nevezzük, ami valamilyen természetes erőforrás segítségével jön létre. Legjobb példa a napfény, a szél, vagy a víz.
Első ránézésre mondhatjuk azt, hogy ezek az erőforrások mind megújulóak is, és valóban: vannak közös halmazok, akadnak azonban különbségek is, lentebb kiderül, melyek is ezek.
Ehhez képest a tiszta energia esetében nem az energiahordozó forrása a lényeg, hanem az, hogy az energiaforrás felhasználása során nem keletkeznek üvegházhatású gázok (például szén-dioxid), melyek aztán a légkörbe kerülve hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
Igaz ugyanez az állítás a megújuló energiákra is?
Sok esetben igen (pl. szél, nap stb.), vannak azonban olyan megújuló energiatermelésre használt technológiák, amelyek nem teljesen karbonsemlegesek: a biomassza például klasszikusan ilyen.
Bár a biomassza, mint energiaforrás megújul, az energiává való átalakítása során üvegházhatású gázok keletkeznek, vagyis nem hívhatjuk zöld energiának.
Határeset lehet a geotermikus energia, ahol ugyan nem képződik szén-dioxid az energiatermelés folyamán, ugyanakkor a fúrások, a talajrétegbe való beavatkozás vet fel környezetvédelmi kérdéseket.
De idevehetjük a vízenergiát is: bár az energiaelőállítás során valóban nem keletkeznek üvegházhatású gázok, egy vízerőmű, ami eltereli a folyó természetese folyását, és beavatkozik az élővilágába, tényleg nevezhető zöldnek?
A tiszta jövő szempontjából a legszerencsésebb, ha olyan energiaforrásokat használunk, amelyek egyszerre több feltételnek is megfelelnek: a Nap, vagy a szél például nemcsak természetes erőforrás, de az energia előállítás folyamán nem keletkeznek üvegházhatású gázok, sőt, még meg is újulnak!
Összegezve:
Tiszta energia = tiszta levegő
Zöld energia = természetes erőforrások
Megújuló energia = megújuló energiaforrások
