Fektess minőstett környezetvédelmi projektekbe, légy klímasemleges, és teljesítsd vállalkozásod fentarthatósági célkitűzéseit!
Karbonsemlegesítési kvótákat olyan projektek tudnak kibocsátani, amelyek működésükkel csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, és megfelelnek az őket ellenőrző szervezet szigorú sztenderdjeinek.
Minden kvóta egy tonna szén-dioxid (vagy annak megfelelő mértékű üvegházhatású gáz) légkörből való kivonását tanúsítja!
A Carbonline segítségével lehetőséged nyílik, hogy miután csökkentetted vállalkozásod karbonlábnyomát, az el nem kerülhető emissziód megváltásra kerüljön, a kibocsátásodnak megfelelő mértékű kvóták megvásárlásával!
A Carbonline portfoliójában elérhető zöld projektek a legmagasabb klímavédelmi sztenderdek szerint kerültek minősítésre, és ezek alapján besorolásra:
» Certified Emission Reductions (CER)
» Gold Standard CERs
» Gold Standard Verified Emission eductions (VERs)
» Verified Carbon Standards (VCS)
A fenti, szigorúan ellenőrzött, és validált projektekből származó karbonmegtakarítási kvóták számos esetben további előnyöket biztosítanak a fejlődő országokban összhangban az ENSZ klímavédelmi céljaival, úgy is mint például:
» a biodiverzitás elősegítése
» oktatás
» munkalehetőség
» élelmiszerbiztonság
» tiszta ivóvíz
» egészségügy
Az elemzések szerint az üvegházhatású gázok nagyjából 25% -ának kibocsátásáért az energiaszektor a felelős. Ráadásul a világ energiaigénye folyamatosan növekszik, egyre több energiát szükséges előállítani, ami az előrejelzések szerint így is marad legalább 2030-ig.
Nagyon fontos tehát, hogy az elfogyasztásra kerülő energiát milyen hatékonyan, és mennyire környezetbarát, megújuló erőforrásokra támaszkodva állítjuk elő!
Az általunk elérhető energetikai projektek a fosszilis tüzelőanyagokra épülő energiatermelést hivatottak kiváltani megújuló erőforrásokkal, így járulva hozzá a karbonkibocsátás csökkentéséhez.
Biogáz
Bizonyos mezőgazdasági tevékenységek során nagy mennyiségű biomassza keletkezik, ami jellemzően cukortartalmú növények, zöld növényi hulladék, állati szennyvíziszap, trágya stb. összességét jelenti.
Ahelyett, hogy a fenti anyagokat hagynánk a szabadban lebomlani (ami egyébként jelentős üvegházhatással bíró metán képződéssel jár), ezeket összegyűjtve biogáz üzemekben biogázzá erjeszthetjük.
Az így nyert biogázt felhasználva villamos energiát termelhetünk, ami helyben kerül felhasználásra.
Biomassza
A biomassza-projektekben az energiát megújuló biomasszából állítják elő: olyan hulladékokból, mint a kókuszdióhéj, a fűrészpor, a fahulladék, a cukornád feldolgozásából származó maradványok, a bambusz vagy fenntartható erdőgazdálkodásból származó tűzifa.
Napenergia
A megújuló energiatermelés bővítése elengedhetetlen a globális felmelegedés megállításához és az energiaellátás hosszú távú biztosításához.
A napelem projektek a technológia gyors fejlődésének köszönhetően egyre hatékonyabban termelik a villamos energiát úgy, hogy teljesen emissziómentesen üzemelnek!
Az ilyen jellegű beruházások nagy előnye, hogy mind nagy-, mind kisméretben is könnyen megvalósíthatóak, így hozzájárulva olyan területek árammal való ellátásához, ahol a hálózat kevésbé kiterjedt.
Vízenergia
A vízerőmű a víz mozgásának energiáját hasznosítja, amiből villamos energiát állít elő. Mivel működésével igen hatékonyan képes karbonsemleges megújuló energia előállítására, a világ megújuló energia termelésének nagy része ilyen erőművekből származik.
A technológia igen széleskörűen alkalmazható, találkozhatunk duzzasztógátas, folyóvizes, föld alatti, vagy éppen árapály erőművel.
Szélenergia
Mivel az energiát fosszilis tüzelőanyagok nélküli a levegő áramlását felhasználva állítják elő, ez a technológia is emissziómentesnek tekinthető. A szélkerekek telepítése előtt sokéves megfigyeléssel azonosítják a legmegfelelőbb területeket, ahol a szélfúvásos órák száma magas, és ott valósulnak meg a fejlesztések. Az utóbbi években egyre népszerűbbek a nagyméretű, nagy teljesítményű, tengerekbe telepített szélkerék telepek, amelyek hatékonyan, nagy mennyiségben állítják elő a tiszta energiát.
Az emberiség által megtermelt, vagy éppen elfogyasztott energia mennyiségén, és minőségén túlmenően kiemelten fontos szempont az éghajlatváltozás tekintetében a minket körülvevő természeti környezet, és embertársaink védelme.
Egyes általunk elérhető projektek fókuszában az ember által a természetre ható kedvezőtlen hatások megelőzése, vagy semlegesítése áll, illetve a fejlődő országokban található olyan kezdeményezések, amelyek a környezeti hatások mellett kiemelten támogatják a helyi közösségeket.
Középpontban az ember
Az igazi öröm, amikor úgy tudunk szembeszállni a klímaváltozással, hogy közben jót teszünk embertársainkkal is! Az ilyen típusú projektek esetében nem csak a karbonsemlegesítés mértéke kerül előtérbe, hanem szociális, ökológiai szempontok is.
A klímaváltozás nem válogat, különböző mértékben ugyan, de terhet ró a Föld minden lakójára. Könnyen belátható azonban, hogy bizonyos embertársaink nehezebben tudják felvenni a küzdelmet, így jobban kitettek a természeti csapásoknak, aszálynak, és egyéb szélsőséges éghajlati jelenségeknek.
Segíteni a bajba jutottakon közös felelősségünk!
Erdőtelepítés, Erdőmentés
A jégkorszak lezárulta óta a Föld erdőfelületének egyharmadát veszítette el, amely veszteségnek a fele a 20. századtól kezdődően következett be. Vagyis az elmúlt száz évben akkora felületű erdő tűnt el a Földről, mint az azt megelőző közel tízezer évben összesen! Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete szerint napjainkban éves szinten 4,7 millió hektár erdő tűnik el.
Az erdős területek megóvása, helyreállítása nem csak a klímasemlegesség szempontjából kiemelkedő fontosságú, de nagy szerepet játszik a biodiverzitás, és a helyi lakosság életminőségének fenntartásában is.
Hulladékgazdálkodás
Az emberiség által termelt szilárd hulladék mennyisége éves szinten 2 milliárd tonna, ami nagyjából 280.000 Eiffel-torony súlyának felel meg! Ez azt jelenti, hogy minden ember átlagosan naponta 0,74 kg szemetet termel – persze a fejlett államokban élők sokkal többet, mint a fejlődő országok lakosai.
Tekintette arra, hogy az előrejelzések szerint az általunk termelt szilárd hulladék mennyisége 2050-re elérheti az évi 3,4 milliárd tonnát, nagyon fontos, hogy a hulladékokat megfelelő módon gyűjtsük, és minél nagyobb mértékben hasznosítsuk újra.
