2020-ban cégeknek és szervezeteknek világszerte nagyon rövid idő alatt kellet átállnia a jól megszokott irodai munkavégzésről az otthoni (home-office) munkavégzésre, hogy megakadályozzák a COVID-19 további terjedését.
Most, hogy több, mint egy éve otthonról dolgozunk, néhányunknak ez hosszabb távú munkavégzési forma maradhat.
Nyilvánvalónak tűnhet, hogy az otthoni munkavégzés jobb a bolygó számára, mint irodába járni, energiát használni a mindennapi közlekedésre, az irodai hűtésre, fűtésre, igénybe venni egyéb munkavégzéshez kapcsolódó szolgáltatásokat, melyek karbonkibocsátással járnak.
Ugyanakkor jogosan merülhet fel a kérés, hogy valóban jobb-e a bolygónknak, ha otthonról dolgozunk?
Sajnos sok minden máshoz hasonlóan a kérdésre adható válasz csak első ránézésre tűnik egyszerűnek. A kérdés megválaszolásához elsőként az egyéni fogyasztás, energiafelhasználás, valamint a mobilitási módok vizsgálata szükséges. Az energiafelhasználás mértéke nagyban függ a földrajzi elhelyezkedéstől, valamint az épületek egyedi energiahatékonysági tulajdonságaitól, így rendkívül széles skálán mozoghatnak az egy főre eső energiafogyasztási értékek. Például egy olyan munkavállalónak, aki otthon dolgozik az Egyesült Királyságban, ahol egész évben relatív enyhe a hőmérséklet, kevés a szélsőséges hőmérséklet ingadozás, kevesebb lesz az energiafogyasztása, mint annak, aki egy trópusi vagy forróbb éghajlatú helyen él, például Dél-Spanyolországban ahol az egész házat az év nagy részében légkondicionáló berendezéssel hűtik. Szintén sokkal nagyobb energiaigényű egy olyan háztartás, ahol a téli hónapokban állandó fűtésre van szükség, mint például Finnországban.
Az otthoni karbonlábnyom szempontjából az is lényeges, hogy az adott országban mi a jellemző energia mix, mennyi a zöldenergia, vagy a karbonsemlegesnek mondható atomenergia aránya a szén, illetve földgáz alapú villamosenergia termeléshez képest. Azok a háztartások, melyek olyan országokban találhatóak, ahol a megújuló energiaforrásokat nagy arányban integrálták az energetikai infrastruktúrába és nem fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodnak, alacsonyabb karbonlábnyommal rendelkeznek az esetlegesen szélsőségesebb hőmérsékleti viszonyok ellenére is. Ha tehát otthonról dolgozik egy olyan országban, ahol még mindig földgázt és fosszilis tüzelőanyagokat használnak fűtésre, valamint villamos energia termelésre, és nem zöld otthonnal rendelkezik, akkor az egy személyre jutó karbon kibocsátás valójában nagyobb lehet, mint az irodai tartózkodás, valamint az irodába járás összesített karbon kibocsátása. A 2020/2021-es tél folyamán számos országban igazolták a dupla fűtés (dual heating) jelenséget, mely annak volt köszönhető, hogy sokan otthon tartózkodtak munkavégzés céljából, de emellett az intézményeket, irodákat is ugyanolyan intenzitással kellett fűteni.
Milyen lehetőségek vannak arra, hogy csökkentse az otthoni karbon lábnyomát? A racionális energiafelhasználás, hőszigetelési rendszerek alkalmazása, különböző okos otthon megoldások, napelemes rendszerek telepítése, modern kazánok beépítése csak néhány példa, hogy mit tehetünk otthonaink karbonlábnyomának csökkentése érdekében. Mindezek mellett, ugyanakkor biztosan marad olyan kibocsátás, melyet nem tudunk elkerülni sem az otthoni, sem pedig az irodai munkavégzés által. Ezen kibocsátások mérése, nyomon követése fontos lépés a további racionalizálási lehetőségek feltérképezése érdekében. Végső soron pedig, ha már ténylegesen nem tudjuk tovább csökkenteni a kibocsátásunkat, a karbonlábnyom megváltással válhatunk teljes mértékben környezettudatos munkavállalókká.
